Manapság a jogrendszer folyamataihoz kapcsolódóan is lépten-nyomon találkozunk az úgynevezett “Mesterséges Intelligencia” használatát, annak előnyeit és hátrányait latolgató véleményekkel. Ehhez képest ugyanakkor – legalábbis az egyes intézmények szintjén – ritkán esik szó adatstratégiáról. Márpedig adatstratégia nélkül nincs értelme MI-alkalmazásról gondolkodni. Az adatstratégia létezése az MI alkalmazásának feltétele.

Az adatstratégia különféle definíciói megegyeznek abban, hogy annak alapvető célja egy olyan szervezeti szintű stratégia kialakítása, mely biztosítja a rendelkezésre álló adathalmaz védelmét, minőségét, értékét és hasznosítását a szervezet által kezelt adatokhoz kapcsolódó, illetve azoktól függő képességeken keresztül. Az adatoktól függő és azokhoz kapcsolódó képességek közül külön is ki kell emelni az adatkeletkezés környezetére vonatkozó speciális szakismeretet, ami összefügg az adatok szélesebb kontextusainak ismeretével.

A hatékony adatstratégiának konkrét akciótervet kell tartalmaznia, emellett az adott szervezetbe kell integrálódnia, és meg kell felelnie az adott szervezet sajátosságainak, és együtt kell fejlődnie az adathalmaz bővülésével, amit össze kell hangolni a hivatásrendi stratégiával. E stratégia sikeres alkalmazása hosszú távú feladat. Mindezekre tekintettel a MOKK Adatkutató Alintézete révén kialakította a maga adatstratégiáját, amit a MOKK szervezetén belül az Adatkutató Alintézet képvisel és hajt végre, garantálva ezáltal azt, hogy az adatelemzés az adatok keletkezésének helyén, valós időben történjen, biztosítva egyúttal a speciális szakterületi szakértelmet és az eredeti adatkontextusok ismeretéből fakadó előnyt. A MOKK adatstratégiájának célja az MI-alkalmazásra való felkészülésen túl az alábbiakban összegezhető:

– a közjegyzők és munkatársaik támogatása az eljárási folyamatok optimalizálása révén (folyamat és döntéstámogatás);
– a hivatásrendre vonatkozó szabályozás előkészítésének támogatása;
– a hivatásrendi folyamatok elemzése révén tudományos kutatások folytatása;
– adatbiztonság (archiválás, biztonságos aláírások alkalmazása, IT-biztonsági megoldások, adatklasszifikáció, értéktudatos adatmegközelítés).

A fent vázolt célok megvalósítása révén elérhető a hatékonyabb közjegyző – közjegyző, közjegyző – ügyfél közötti kommunikáció, az egyes közjegyzői eljárások hatékonyabb döntéstámogatása, vagyis az, hogy az eljáró közjegyzők az ügyek elintézéséhez szükséges adatokhoz és információkhoz gyorsabban és koncentráltabban juthassanak hozzá, továbbá az ún. nyelvi modellek (NLP) és a gépi tanulás (machine learning, deep learning) igénybevételével automatikus tartalomgenerálás révén tökéletesebb iratminták legyenek előállíthatók. Az adatstratégia végrehajtása révén folyamatainkat és szolgáltatásainkat kiterjedtebben, szélesebben és mélyebben ismerhetjük meg, és a következtetéseket levonva hatékonyabban használhatjuk ki az erőforrásainkat, és optimalizálhatjuk az eljárási folyamatainkat. Az eljárás eredményeként csökkenthető a hibák aránya, még időben lehetővé válik a normasértések és más, nem kívánatos anomáliák detektálása, ezek által tovább javítható a szolgáltatásaink minősége, ezen túlmenően pedig lehetővé válik a kockázatok adatvezérelt becslése is. Ugyancsak az eljárásaink tökéletesítésének, az ügyfélközpontú szolgáltatások kialakításának irányába mutat az ügyfélkapcsolati sajátosságok feltérképezésének, az ügyfélelégedettségi előrejelzésnek és más előrejelzésnek a lehetősége is.

Mindezeken túl a visszacsatolások révén lehetővé válik az adatbázisaink javítása, amit jól bizonyít például az is, hogy az Adatkutató Alintézet egyik kutatásához csatlakozó szlovák adatelemzés feltárta a szlovák adatbázisok hiányosságait, amelyek folytán azokat azonnal ki lehetett javítani.