Magyar Országos Közjegyzői Kamara Adatkutató Alintézet

A MOKK Adatkutató Alintézete is részt vett az Európa Tanács Mesterséges Intelligencia Ad Hoc Bizottsága (CAHAI) által indított konzultációs folyamatban.

Az Európa Tanács (ET) által 2019-ben felállított, tagállami képviselőkből álló ún. Mesterséges Intelligencia Ad Hoc Bizottsága (CAHAI) a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztés és alkalmazás jogi szabályozásának szükségességét vizsgálja, és egy jövőbeli nemzetközi egyezmény tartalmi elemeinek kidolgozásával foglalkozik, elsősorban az MI fejlesztés, tervezés és felhasználás területén.

Az ET ezirányú, alapvetően az MI emberi jogokra, demokráciára és jogállamiságra gyakorolt hatásaira fókuszáló munkája során a CAHAI igyekszik a potenciálisan érintett szereplők (a tagállamok mellett az ET megfigyelő államok, nemzetközi, civil és tudományos szervezetek, üzleti szféra képviselői, stb.) minél szélesebb körét bevonni, ennek érdekében 2021 áprilisában nyílt konzultációs folyamatot indított a kidolgozni tervezett dokumentum formai és tartalmi kérdéseire vonatkozóan.

A mérföldkőnek számító konzultációban a MOKK Adatkutató Alintézete is részt vett. A kérdőív kitöltése során az Alintézet hangot adott azon meggyőződésének, hogy az MI jelenlegi fejlettsége mellett a technológia használata igényli az emberi felügyeletet.

Parti Tamás a konzultációs folyamat kapcsán elmondta, hogy az Adatkutató Alintézet tevékenységével olyan technológiai környezet kialakításához...

Április 28-án tartotta tavaszi online ülését a CNUE Futurológia Fóruma. Az eseményen a MOKK Adatkutató Alintézetének intézetvezetője - egyben a Fórum elnöke - dr. Parti Tamás előadást tartott a magyar közjegyzői szolgáltatások hálózatáról az Európai Unióban.

A prezentációt gondos adatgyűjtés és feldolgozás előzte meg a MOKK Informatika közreműködésével. Az előadás alapjául szolgáló kutatás azt kívánta feltérképezni, hogy milyen nagyságrendűek a külföldön élő személyeket érintő, határon átnyúló magyar közjegyzői szolgáltatások. A kinyert adatok bemutatása látványos grafikonok és a nemzetközi kapcsolatokat bemutató térképek segítségével történt. Az adatok alapján a magyar, határon átnyúló közjegyzői szolgáltatások fő csomópontjai Németország, Szlovákia, Ausztria, Horvátország, Románia és Franciaország.

A magyar analízis más közjegyzőségek általi elvégzésével aggregált adatokat nyerhetünk az európai közjegyzőségek határon átnyúló szolgáltatásainak hálózatáról. Ezek az adatok jelenthetik a kiindulópontot például azon kérdés megválaszolására, hogy mely területeken a legsürgetőbb a digitalizáció.

A kutatás külföldi társközjegyzőségek együttműködésével folytatódik.

Az európai közjegyzőség legújabb technológiákkal foglalkozó szakértői csoportja 2016-ban jött létre dr. Parti Tamás vezetésével, és azóta is nagy népszerűségnek örvend a CNUE tagjainak körében....

A MOKK Adatkutató Alintézetének célja a közjegyzői hivatásrend belső folyamatainak mélyebb és kiterjedtebb megismerése a legmodernebb technológiák segítségül hívásával.

Tekintettel arra, hogy a közjegyzői nemperes eljárások a jogrendszer jelentős részét érintik, a jövőbeni adatkutatásból várhatóan olyan eredmények birtokába juthatunk, amelyek az érintett jogterületek szempontjából jelentősek. Mivel a jogrendszereket azonban minden hivatásrend más és más szempontból vizsgálja, ennélfogva a teljes jogrendszer vonatkozásában összehangolt kutatási módszerek lévén lehet releváns eredményeket elérni. Ezen okból kezdeményezte a MOKK és annak Adatkutató Alintézete együttműködési megállapodás létrehozását az Országos Bírósági Hivatallal. A megállapodás elsődleges célja az alkalmazott adatkutatási módszerek megosztása, az adatkutatás összehangolása, majd eredményeinek egymással való megosztása, a jogfejlődés támogatása.

A kölcsönös együttműködésen alapuló megállapodás aláírására dr. Tóth Ádám, a MOKK elnöke részéről március 22-én került sor, amely időponttól a kooperáció határozatlan időre szól.

2021. március 19-én a VI. Nemzetközi Interdiszciplináris Konferencián tartott előadást a MOKK Adatkutató Alintézetének vezetője Parti Tamás „Jog és komplexitás” címmel.

Az előadásban intézetvezetőnk a jogrendszert komplex rendszerként interpretálva keresett magyarázatokat a jogi anomáliák megjelenésére, melynek során rámutatott arra, hogy a társadalmi és jogi környezetünk összetettebbé válása szükségessé teszi a komplexitás természetének, a komplex rendszerek sajátosságainak pontosabb megismerését.

Az előadó kiemelte, hogy ez az alapvetően természettudományi indíttatású megközelítés megkönnyíti a jogrendszer nemlineáris folyamatainak megértését. Hangsúlyozta továbbá, hogy e rendszerek kutatása során a hagyományos kutatási módszerek mellett elkerülhetetlen a hálózatkutatási módszerek és a gépi tanulás különböző formáinak alkalmazása.

A Mesterséges Intelligencia Koalíció szerint a nemzeti adatvagyonról szóló törvény elfogadása mérföldkő Magyarország gazdasági fejlődése és sikeressége szempontjából. A nemzeti adatvagyon hasznosításával az állam működése hatékonyabbá, a magyar vállalkozások pedig sikeresebbé és versenyképesebbé válhatnak.

Tavaly ősszel az immár több, mint 300 magyar vállalkozást, kutatóintézetet és szellemi műhelyt tömörítő Mesterséges Intelligencia Koalíció (MIK) támogatásával, a hazai digitális ipar konszenzusos szakmai javaslatára a Kormány elfogadta Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiáját (MIS). A Stratégia egyik alapvetése, hogy Magyarország csak abban az esetben lehet nyertese a mesterséges intelligencia által kiváltott társadalmi és gazdasági átalakulásnak, ha a következő években beindítjuk a magyar adatgazdaságot.

Ennek egyik kiemelten fontos lépése a nemzeti adatvagyonról szóló törvény elfogadása, ezért a Mesterséges Intelligencia Koalíció támogatja az Innovációs és Technológiai Minisztérium február elején benyújtott törvényjavaslatát, amely lefekteti a hazai adatvagyon-gazdálkodás legfontosabb szabályait, meghatározza a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) és a Nemzeti Adatvagyon Tanács főbb feladatait is. Az Ügynökség felel a jövőben azért, hogy Magyarország szuverén módon tudja hasznosítani a nemzeti adatvagyont.

A MIK szerint Magyarország képes lesz arra, hogy a nemzeti adatvagyont kezelje, amellyel Európában elsőként sikeres és hatékony adat...